Az elmúlt éveket a céltalan költekezés jellemezte. A gazdasági válság hatásai alól azonban Komárom sem bújhat ki. Mik a kitörési pontok, melyek azok a területek, ahol sürgős racionalizálásra van szükség, ahhoz, hogy minden kedvezőtlen külső körülmény ellenére Komárom továbbra is fenntartható fejlődési pályán maradjon. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Molnár Attila polgármesterrel.

Kezdjük egy mindennél aktuálisabb kérdéssel. Polgármester úr a városban hetek óta ellentmondó hírek keringenek a szőnyi Selye János Kórházról…

Magam is hallottam ezeket a pletykákat. Ami a tényeket illeti: mivel a korábbi igazgató megbízatási ideje lejárt, Komárom Város Képviselő-testülete szeptember 26-án egyhangúlag új igazgatót nevezett ki az intézmény élére. Dr. Ferencz Péter szakmai múltja és emberi kvalitásai alapján úgy hiszem sikerült a legalkalmasabb személyt megtalálnunk arra a rendkívül összetett és korántsem egyszerű feladatra, ami egy kórház vezetését jelenti. Polgármesterként és országgyűlési képviselőként is többször egyeztettem kórházunkról dr. Szócska Miklós, Egészségügyért Felelős Államtitkár úrral. Kijelenthetem a komáromi kórház helyzete stabil. Legfontosabb feladatunkat, a kórház megmentését sikerrel vittük végbe, amelyben a kormányzat mindvégig partner volt. Kórházunk megmarad, ugyanakkor a funkcióváltás elkerülhetetlen. A frissen kinevezett igazgató úrtól azt várom, hogy a komáromiak megelégedésére, az egészségügyben dolgozó kollégákkal egyetértésben vezényelje le az intézmény átalakítását.

Polgármester úr többször több fórumon elmondta már, hogy a jövőben az idegenforgalmi fejlesztésekre kívánja helyezni a hangsúlyt, miért, és hol tart most a megvalósítás?

Az önkormányzati választások után azonnal belefogtunk a helyi fürdő fejlesztési terveinek kidolgozásába. Középtávon azt szeretnénk elérni, hogy a komáromi termál, ne csak egy átlagos szolgáltatási szinttel bíró létesítmény legyen, hanem egy olyan gyógyászati központ épüljön itt, amely komoly idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. Az elmúlt szűk egy esztendő során elkészültek a tervek, összeállt a finanszírozási háttér is, csak sajnos közbeszólt az élet, így azt a beruházást, melyet én legszívesebben egyszerre, egy léptékben készíttettem volna el, több egymást követő szakaszra voltunk kénytelenek osztani. Első lépcsőben így felújítjuk a jelenlegi strandot. Egy előre láthatólag hétszáz millió forintos fejlesztés keretében a fürdő egy minden ízében az európai színvonalhoz igazodó „arculatváltáson” pedig majd át. Ezt követi egy 3,5 - 4 milliárd forint értékű gyógyászati központ és egy élményfürdő rész megépítése. Majd zárásként, külső befektető bevonásával egy több csillagos hotel épülne, amely a Csillag erőddel állna vízi összeköttetésben, miközben az erődárokban csónakázótavat, a közelben pedig egy vízi színpadot alakítanánk ki. Ez utóbbi beruházás költsége mintegy 3 milliárd forint értékű. A hotelre üzemeltető már van, jelenleg a beruházót keressük, de bízvást mondhatom, jó úton haladunk. Egy ilyen megaberuházás olyan erőt jelentene, amelynek köszönhetően több szát munkahely létesülhet majd, közvetett módon pedig ezreknek biztosíthatja a megélhetését, nem beszélve arról, hogy jelentős idegenforgalmi és iparűzési adóbevétellel számolhat az önkormányzat is, amely szintén az itt élők érdekét szolgálja.

Mikor indulhat az építkezés?

A beruházás egyes elemei várhatóan már ebben a ciklusban elkészülnek, jelenleg a pályázat előkészítés szakaszában járunk.

Térjünk át egy hálátlanabb témára: válság van, de hogy áll Komárom?

Jelen helyzet megértéséhez fontos tudni, hogy az önkormányzat több bevételi forrásból valósítja meg a város működtetését. Vannak egyrészt az állami támogatások, amelyekből az intézmények működését fedezzük és vannak a helyi adóbevételek, amelyek alapvetően a fejlesztésekre, beruházásokra fordítandók. A helyi adó bevételek mindig meghatározzák az önkormányzat mozgásterét. A legnagyobb tételt kétségkívül az iparűzési adóból befolyó összegek teszi ki. 2006-ban 4,5 milliárd, 2007-ben közel 5,1 milliárd, 2008-ban 2,9 milliárd, két éve 4,4, milliárd, tavaly pedig 3,5 milliárd helyi adó folyt be a kasszába. Idén ennek csak egy töredéke, 1,6 milliárd forint jött be eddig, amely az év végéig nagyjából 2,2 milliárd forintos szintig fog emelkedni, ám a korábbi bevételekhez képest még így is több milliárdos kieséssel kell számolnunk. Ennek oka pedig köztudott: az adóbevételek több mint 90 %-át a nagy cégeink szolgáltatják, amelyek jelen piacai pozíciója a válság hatására átmenetileg megrendült.

Mielőtt belemennének a részletekbe, nézzük a kiadási oldalt!

A legnagyobb kiadást az intézmények fenntartása jelenti. Az államtól kapott normatív támogatás mellett az önkormányzat is több tíz vagy akár százmillió forintot fordít a helyi iskolák, óvodák és szociális intézmények fenntartására. A komáromi óvodák működése összesen mintegy 430 millió forintot tesz ki. Az államtól 140 millió forintos normatív támogatás érkezik, ám az önkormányzat ehhez közel 290 millió forintot tesz még hozzá. A Kistáltos Óvodának például kerekítve 45 millió forintra van szüksége a működéshez. Az állami normatíva mellé az önkormányzat további 30 millió forintot ad. Ez közel 60 százalékot jelent. A többi óvoda estében is átlagosnak mondható ez az 50-60 százalékos támogatási hozzájárulás.

Ugyanez a helyzet az általános iskolákkal, amelyek 685 millió forintos összműködési költségéhez 375 millió forintot tesz hozzá az önkormányzat a saját költségvetéséből. Például a Feszty Árpád Általános Iskola fenntartása éves szinten 254 millió forintba kerül, amelyhez az önkormányzat 130 millióval járul hozzá. A koppánymonostori Dózsa György iskola működéséhez közel 70 százalékot tesz hozzá a város. A Zeneiskola közel 30 millió forintot kap ahhoz, hogy működni tudjon. A bölcsődék fenntartási költsége a koppánymonostori bölcsőde beindulásával tovább növekedik majd. Jelenleg 50 millió forintba kerül ezek fenntartása. Hasonló a helyzet a szociális intézmények esetében. Az Idősek Otthonának éves költségvetése 220 millió, amelyhez az önkormányzat 86 millióval járul hozzá.

Hatalmas tételt jelent a Selye János Kórház fenntartása, melynek működéshez csak az önkormányzat 300 millió forintot tesz hozzá, úgy, hogy a betegek 4/5-e nem is komáromi. Az Alapellátás fenntartása éves szinten közel 50 millió forintot jelent az önkormányzatnak. Ide tartozik a háziorvosi, a gyermekorvosi ellátás, a védőnői szolgálat és a fogászat. A Csokonai 150 milliós éves költségvetését 125 millióval támogatjuk. Természetesen megjegyzem ezek a számadatok kerekítettek, csupán a nagyságrendeket kívántam érzékeltetni, ugyanakkor épp ezért október 12-én 18 órakor lakossági fórumot tartunk a városházán, ahol táblázatok alapján pontos adatokkal szolgálok majd minden komárominak, és ezúton is kérek mindenkit jöjjenek el, hiszen csak közösen gondolkodva juthatunk előre.

Visszatérve, látható tehát, hogy az önkormányzat a saját helyi adóbevételeiből közel 1,5 milliárdot költ csak az intézmények fenntartására. Ebben nincs benne az étkeztetés költsége, ami több száz milliós tétel. A fentebb elmondottakból kitűnik, hogy Komáromnak még annyi adóbevétele sem lesz idén, amelyből az intézmények fenntartását biztosítani tudja. És akkor még nem esett szó a városüzemeltetésről, járda- és útépítésről, felújításról, fejlesztésről és beruházásról.

Mit tehet egy ilyen helyzetben az önkormányzat?

A korábbi ésszerűtlenség, pazarlás, logikátlanság, ami az előző éveket jellemezte vészhelyzetbe sodorta a várost. A jelenlegi vezetés már megtette a legszükségesebb lépéseket, megtörtént a Gamesz és a Sportiroda megszüntetése. 2003 és 2011 között 20-25 milliárd folyt be Komárom városkasszájába. Ezek a milliárdok még az országos költségvetésben is óriási tételt jelentenek. Amikor a jelenlegi vezetés átvette a város irányítását, akkor a megtakarított pénzösszeg nulla forint volt. A milliárdok eltűntek. Az egykori vezetésnek ezzel egyszer szembe kell néznie, hiszen hatalmas bűnt követtek el a várossal és az itt élő emberekkel szemben. Komáromban nem történt se átfogó, komplex fejlesztés, se megtakarítás. A korábbi költségvetések akkora városok költségvetésével egyezetek meg, mint például Szekszárd, Nagykanizsa vagy Tatabánya. A Komáromhoz hasonló méretű településekre befolyó helyi adóbevétel 500-600 millió forint körül mozog átlagosan az országban. Komárom kényszerpályára került. A jövő évben jó pár ésszerűsítő intézkedés bevezetésére lesz szükség, például az étkeztetés vagy az intézmények fenntartásának területén, ami várhatóan 1-1,5 milliárdos megtakarítást eredményez majd.

És végezetül egy szemléletes példa, mely az előző évek ésszerűtlenségét tükrözi: a termálfürdő fejlesztése a hotelt leszámítva, összesen 4,5 milliárdba kerül. Ezt 2009-ben saját költségből elvégezhette volna a város. Jelenleg ez megoldhatatlan. Most azon igyekszünk, hogy lezárjuk a céltalan költekezés korszakát. Azon dolgozunk, hogy megerősítsük városunk idegenforgalmi pozícióit, hogy az ipari park mellett, legyen még egy láb, amire támaszkodni tudunk, ezért fontos a gyógyászati központ megépítése és a fürdő fejlesztése. Ugyanakkor persze folyamatosan tárgyalunk új ipari parki befektetőkkel is, hiszen elsődleges szempont kell, hogy legyen a munkahelyteremtés is. Remélem, hogy ezen a téren az elkövetkező néhány hétben pozitív hírekkel szolgálhatok.

További részletek a Komáromi Újság októberi számában!

Keresse a postaládájában!