2013. 01. 25.
A fajtamegőrzés a cél

Szerb magasszálló, magyar óriás, king, dán keringő, amerikai óriás posta - a laikusok talán nem is tudják, hogy ezek bizony galambfajta-nevek. Velük is találkozhattak az érdeklődők a két napos galambkiállításon. Az egyik állandó főszereplő, a komáromi bukót sem szabad kihagyni a felsorolásból, amely 2012-ben Pro Urbe-díjat kapott.

A díjjal járó és az önkormányzati pályázaton nyert pénzösszegből az egyesület egy 288 férőhelyes ketrecparkot alakíthatott ki. Ezek a ketrecek műanyag borításúak, sokkal tágabbak és világosabbak. A 240 kiállított galamb egyharmada is komáromi bukó volt. Ez egy kis testű, keringő galamb, fésűvel. Egyszínű vagy szívhátú, rövid, lefelé mutató csőre van, a szeme körül pedig piros szembőr található.

- Röpképességét ez a fajta már elveszítette, főleg külleme miatt tenyésztik a galambászok. Mi a klub működtetésével hagyományt is őrzünk, célunk, hogy ez a fajta ne vesszen ki - mondta Molnár Péter.

Melegh András egy különleges galambbal érkezett a kiállításra. Tavaly az olimpia jegyében rendeztek versenyt, ahol kizárólag olimpiai gyűrűvel ellátott galambok vehettek részt. Az egyes zónában harmadik helyezést ért el.

- 460 kilométert teljesített kb. 90 km/h-s sebességgel, 5 óra alatt. Enyhe hátszéllel, jó időben repültek a galambok - tudtuk meg Melegh Andrástól, aki elárulta, a galamb ketrecében lévő sok pihe mindenképpen jót jelent, hiszen ezeknek a madaraknak jó a biológiai egyensúlyuk. Amennyiben nincs tollpihe a ketrecben, akkor a galambnak légzőszervi vagy egyéb belső szervi problémái vannak.

A ragadozókon kívül a postagalamboknak még egy ellenségük van, a korszerű radarrendszerek, amelyek megzavarják a madarakat. Körülbelül 300 ezer galamb veszik el Magyarországon emiatt, 1-1,5 milliárd értékben.

Molnár Péter azt mondja, egyre kevesebb a galambász. Az 50-es években a Gyár utca valamennyi házában volt galamb, ma talán kettőben, ha van. Ezen szeretnének változtatni, így várják a galambász egyesületbe és a fajta klubba az érdeklődőket.