A mai Kultsár István Szakközépiskola 60 évvel ezelőtt egy speciális „tudomány“, a gyors- és gépírás elsajátíttatására jött létre. Az intézmény akkor is és azóta is azon munkálkodik, hogy versenyképes szakképesítéssel indítsa el tanulóit a nagybetűs életbe. Az elmúlt évtizedekben több változást megért az iskola, főleg ami a fenntartóját illeti. Ám, ahogy Turi Bálint igazgató fogalmazott: az iskolák életében egy dolog állandó – a folyamatos változás. A március 27-i jubileumi ünnepségen dr. Molnár Attila polgármester mellett a városvezetés több tagja is részt vett.

A Kultsár István Szakközépiskola március 27-én ünnepelte 60 éves fennállását. A jubileum lehetővé tette, hogy az intézmény igazgatója egyfajta számadást készítsen mindarról, milyen változásokat éltek meg és miben jutottak előbbre. Az elmúlt tíz esztendőt meghatározta a fenntartók folyamatos cseréje. Hosszabb ideig a megyei önkormányzat látta el ezt a feladatot, igen nehéz anyagi körülmények között. 2011-ben a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerültek át, idén márciusban pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz.

Ezzel kapcsolatban Turi Bálint elmondta: reméli, hogy a Klebelsberg Intézetek felállításával, a felsőoktatás átalakításával és a pedagógus életpálya modell bevezetésével egy igazán nagy léptékű átalakítás valósul meg az oktatási rendszerben, mely hosszú távra szóló és eredményes lesz. Az igazgató hozzátette, hogy az efféle átalakítások akkor a legjobbak, ha abból a tanulók, a szülők és a pedagógusok a lehető legkevesebbet érzékelik. Ők erre törekedtek az elmúlt években, és természetesen arra, hogy a képzés szerkezetén úgy változtassanak, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a diákok és a munkaerő piaci igényeknek. Így útjukra bocsátottak külkereskedelmi ügyintézőket, ügyintéző titkárokat, logisztikai ügyintézőket, európai üzleti asszisztenseket, marketing- és reklámügyintézőket.

Tanulóik a visszajelzések alapján szépen megállják a helyüket az élet különböző területein. Van, aki megszerzett szakmájával helyezkedik el, van, aki a felsőoktatásban tanul tovább. A képzések folyamatos bővítése mellett számos új hagyományt honosítottak meg az iskola falai között. Az országból egyedüli iskolaként tíz alkalommal részt vettek a Bécs-Pozsony-Budapest nemzetközi futóversenyen. 2006 óta szerveznek családi sportnapot, melyen együtt mozognak a tanulók, a pedagógusok és a szülők. Ugyancsak nagy sikerrel tartják meg a 24 órás sportnapot immár harmadik éve.

Az iskola diákjai rendszeresen látogatják a felvidéki magyar emlékhelyeket is. 2008-tól nagyon szépen alakultak nemzetközi kapcsolataik, hiszen a Comenius nemzetközi iskolai együttműködési programnak köszönhetően a gyerekek megjárták Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Svédországot. Rendszeres szereplői a városi ünnepségeknek, adtak már műsort az Aradi 13 emléknapján október 6-án, október 23-án és március 15-én. 2011. június 4-én pedig Turi Bálint igazgató koordinálásával, 10 iskola bevonásával megtartották a Nemzeti Összetartozás Napját.

Az intézményben lépést tartottak az informatikai technológia viharos erejű fejlődésével. Lecserélték a teljes számítógépparkot, így jelenleg 114 korszerű számítógép áll a tanulók rendelkezésére, és beszereztek három digitális táblát is. A tanárok két éve elektronikus naplót vezetnek, így számukra az iskola laptopot vásárolt. Ezzel párhuzamosan bővítették a sportolási lehetőségeket is. 2004-ben megépült a fitness terem egy évvel később pedig a teniszpálya. Az iskola udvara 2008-ban újult meg, és sor került a nyílászárók cseréjére is.

Az iskola igazgatója összegzésként elmondta: nincs fontosabb annál egy országban, mint a felnövekvő generációk intelligenciája, látásmódja, tehetsége, képességei, életszeretete, munkabírása, ahhoz való hozzáállása, egészsége.

A haza jövője az iskolákban dől el. Ezért a tantestület minden tagja azon dolgozik, hogy tanulóik megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljenek annak érdekében, hogy a lehető legjobban megállják helyüket az életben.

Az iskola első jegyzett tanéve az 1952/53-as volt, bár még nem önálló intézményként, hiszen két évig az akkori Közgazdasági Technikum felügyelete alá tartozott. 60 évvel ezelőtti pecsétlenyomatán az Állami Irodakezelői Szakiskola, illetve a körpecséten a Gépíró és Gyorsíró Iskola elnevezés olvasható. 1965 és 1987 között Prohászka Marcell volt az iskola igazgatója, aki sokat tett azért, hogy a szakmai képzés színvonala országosan elismert legyen.

Az iskolának a folyamatosan emelkedő diáklétszám miatt nagyobb, önálló épületre volt szüksége, így kapta meg a mai Klapka György Múzeum épületét. Prohászka Marcell nyugdíjba vonulását követően az iskola igazgatója dr. Lezsák József lett. Ő kezdte meg az intézmény szakközépiskolává alakítását. A szovjet csapatok kivonulása után a vezetőség benyújtotta az igényét a Frigyes laktanya területén lévő iskolaépületre, a Klapka György út 56. szám alatt.

A költözést követően egy 18 tantermes, udvarral, tornateremmel, írógépekkel és számítógépekkel ellátott iskola jött létre, ahol tovább bővült az elsajátítható szakképzések száma is. Az iskola igazgatója 1992-től 1997-ig Varjú Istvánné volt. 1997-ben az iskola felvette Kultsár István nevét. Ettől az évtől Turi Bálint került az igazgatói székbe.