Egy évtizede már, hogy a Kecskés László Társaság megemlékezik a felvidéki kitelepítésekről, mindezt 2010 óta az önkormányzattal közösen teszi. Két éve pedig dr. Molnár Attila polgármester, országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés április 12-ét a kitelepítettek emléknapjává nyilvánította. Komárom, mint a kitelepítettek emlékvárosa, idén is megemlékezett a második világháborút követő, etnikai krízist okozó és máig ható történésekről.

Képviselő-testületi emlékülésnek adott otthont a Monostori erőd április 12-én, ahol a város vezetésén túl megjelentek a Kecskés László Társaság tagjai, Kecskés László özvegye, Margit néni, valamint számtalan, a kitelepítésben érintett személy. A napon Vesztergám Miklós tárogatóművész mellett, a bonyhádi asszonykórus, valamint a Magyarock Dalszínház adott műsort.

Dr. Molnár Attila polgármester először felolvasta az Országgyűlés december 7-ei 86/2012. számú határozatát, mely kimondja, hogy az Országgyűlés április 12-ét, a kitelepítések kezdődátumát, emléknappá nyilvánítja, majd ezt követően Áder János köztársasági elnök szavait tolmácsolta, aki levelében kifejtette, hogy hazánk sokszor megtapasztalhatta, milyen az, ha nagyhatalmak döntenek a sorsáról. Soha nem gyógyuló sebeket ejtett a második világháborút követő békediktátum. Több százezer embernek kellett elhagynia azt a földet, ahol született, ahol felnőtt, azonban a lélek erősebb és nagyobb haza, ami megtart és összeköt. A haza erejét pedig a diktatúrák sem tudják megtörni. Ezt követően dr. Bagó Zoltán Európa Parlamenti képviselő mondott beszédet, aki személyes kötődései révén közvetetten maga is érintett volt a második világháborút követő kitelepítésekben. Családja egy része ugyanis sváb származású, így őket Németországba telepítették át.

– Az Európa Parlament Petíciós Bizottsága és az Európa Parlament Jogi Bizottsága állást foglalt a kitelepítések ügyében. Egyrészt kimondták, hogy szégyen és gyalázat, ami történt. Másrészt elismerték, hogy a Beneš-dekrétumoknak nincs helyük az európai jogrendben, azt Szlovákiának hatályon kívül kellene helyeznie.

2009-ben civil kezdeményezésre petíciót nyújtottak be az Európa Parlamentbe, amelyben kérték a Beneš-dekrétumok eltörlését. Ezt mi tisztán az európai jogrendet figyelembe véve átdolgoztuk, és mára jogilag tisztáztuk is a kérdést, hiszen Szlovákia 2004 óta az Európai Unió tagja, így elfogadta az Unió alapjogi chartáját és EU-s jogszabályok vonatkoznak rá. A még mindig élő Beneš-dekrétumok egyértelműen sértik az európai jogszabályokat. Most megadjuk a lehetőséget Szlovákiai külügyminisztériumának, hogy elkészítse a deregulációs törvényt.

A Szlovákiában néhány hete lezajlott köztársasági elnökválasztások talán fordulópontot jelenthetnek ügyünkben - zárta beszédét az Európa Parlamenti képviselő.

Az emléknap koszorúzással ért véget.