Hírek



2014. 09. 23.
Régi mesterségek nyomában

Három napon át a hagyományos mesterségeké volt a főszerep a Szabadság téren, ide települtek ki faházaikkal az iparművészek, hogy tudásukat megmutassák, adott esetben átadják az érdeklődőknek. A mesterségek dicséretét számos kísérőprogram színesítette, koncertek, előadások, főzőverseny és népi játékok tárháza.

A rendezvény fő célja évek óta a hagyományok ápolása, továbbvitele. Erről beszélt az esemény ünnepi megnyitóján városunk polgármestere, dr. Molnár Attila is.

– Hagyományaink ápolása nemcsak felelősségünk, de kötelességünk is. Ez az ünnepségsorozat is azért indult évekkel ezelőtt, hogy a gyerekeknek megmutathassuk a régi komáromi mesterségeket. Feltétlenül meg kell említenünk városunk neves helytörténészének, múzeumalapítónknak, Kecskés Lászlónak a könyvét, melyben számos helyi mesterségről esik szó, így a vízimolnárokról, a szekeresgazdákról, a hajóácsokról vagy épp a dunai aranymosókról. Ezekből és természetesen más mesterségekből is szeretnénk ízelítőt adni a komáromiaknak. A napokban az egyik helybéli azzal állított meg, hogy nagyon örül, hogy az elmúlt években ennyi rendezvény valósult meg nálunk! A városvezetés továbbra is azon dolgozik, hogy ez így maradjon a jövőben is, hogy élettel töltsük mega közösségi tereinket, a Jókai teret, a Szabadság teret, hogy mi komáromiak még inkább egy nagy családnak érezzük magunkat – fogalmazott dr. Molnár Attila.

A rendezvénysorozat az Akkordeon Harmonika Zenekar térzenéjével vette kezdetét, majd a Coffee City adott akusztikus műsort. Mesterek és mesterségek címmel Hornok Magdolna festményeiből nyílt kiállítás az Arany 17-ben. Az első napot az Egyéb Veszély és a Syncron Band utcabálja zárta.

Az eseményt ebben az évben is a Komáromi Kulturális, Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. szervezte, magját pedig a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület tagjai adták, hiszen 16 mesterember 10 hagyományos mesterség bemutatójával érkezett városunkba.

– Elégtétel a számomra, ha látom a gyerekeket kézműveskedni, reményt adnak, hogy ezek a mesterségek nem vesznek el. Ha hagyományokról beszélünk, az számomra mindig örömteli pillanat. Úgy gondolom, ha egy szülő nem tudja megmutatni a gyermekének, hogyan kell megvarrni egy babát, de láthatja egy ilyen rendezvényen, akkor a gyerek előbb-utóbb késztetést érez arra, hogy maga is kipróbálja. Vagy, ha meglát egy szép kerámia bögrét, kedvet kap ahhoz, hogy maga is készítsen egyet – vélekedett Hamrák Zsófia képviselő.

A Szabadság tér faházaiban bepillantást nyerhettünk a fazekasok, a kovácsok, a textilesek életébe is. Külön kis szeletét adták a rendezvénynek a kékfestők, hiszen városunkban a hagyomány és innováció programnak köszönhetően 15 fős alkotóműhely jött létre. A meghívást így örömmel elfogadta az 1906-ban alakult, és azóta is családi vállalkozásban működő Győri Kékfestő Műhely, amely az országban működő öt műhely egyike.

– Hagyományos technológiával dolgozunk, azzal a középkék színnel és egyszerű motívummal, ami a Kisalföldhöz köthető. A kékfestés Indiából származik, a 17. század végén a tengeri kereskedelemnek köszönhetően jutott el Európába – tudtuk meg Tóth Ildikótól.

A kovácsmesterség szépségeiről beszélt a szakma nagy öregje, Kajla Ferenc.

– A kovács szerencsés embernek mondhatja magát, hiszen mindent el tud készíteni, amit megálmodott, holott nincs sok szerszáma, csak egy üllője és egy kalapácsa. Az én üllőm 200 éves, ennyi idő alatt sok kovácsot szolgált már. Szeretem látni, ahogy az ezer fokon fehéren izzó vas meggypirossá válik, amikor formát kap – mondta Kajla Ferenc, aki a kovácsmesterségen túl a kőszobor faragáshoz, a fazekasmunkához és a tűzzománchoz egyaránt ért.

A rendezvény másnapján a Cirill Táncstúdió mazsorett bemutatóját követően színpadra lépett a Majorka Színház, a Varga Banda, a Bordó Sárkány Régizene Rend, a Duna Népdalkör, a Napraforgó Citera Zenekar, a Nagykéri Citerazenekar, Horsa István és az Ördöngös Népzenei Műhely, a Garabonciás Néptáncegyüttes. Tokár Zsolt a borászatról és a szőlőtermesztésről beszélt Végül pedig a Magyarock Musical Band és Várgesztesi Vagányok sramli zenekar utcabálja zárta a napot.

A mesterségek ünnepéhez első alkalommal kapcsolódott a Magyra Máltai Szeretetszolgálat rendhagyó napja, mikor is az egészséges és fogyatékkal élő emberek közelebb kerülhettek egymáshoz.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában rendezett Paraolimpiával induló napon fellépett többek között a
Roll Dance Budapest Kerekesszékes Kombi Táncegyüttes, a Délibáb Színház, a Mingyá Zenekar, a Tolerancia Együttes, a FBI Street Generations, a The Gents és a Twinner is. A fesztivál a Ghymes koncertjével ért véget.

A rendezvény nem jöhetett volna létre Nyikus Anna odaadása és szakértelme nélkül.

– A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület 1989-ben jött létre. Az alkotók célja nem az, hogy munkájukat eladják, hiszen egy-egy anyagban életet látnak, így az a kidolgozás során a szívükhöz nő, hanem sokkal inkább az, hogy továbbörökítsük a tudásunkat. Komáromban ez jó úton halad, hiszen a gyerekek már óvodás korban megismerkedhetnek az egyes mesterségekkel – mondta Nyikus Anna.


Galéria: Régi mesterségek nyomában