2020. 06. 22.
Kevés magyar városban olyan jó élni, mint Komáromban
A Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont életminőségi indexet hozott létre. 345 várost, ezen belül 151 járásszékhelyt vizsgáltak. A Járásszékhely Monitor 2020-as kutatásában hét évet vizsgáltak, a tanulmányban szereplő dimenziók alapján az értekezés megkülönböztet legmagasabb életminőségű, valamint komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városokat is. Régiónk járásszékhelyei az élen járnak.
A járási rendszer 2013-as bevezetése óta bővült a járásszékhelyek által ellátott térségközponti feladatok köre, ami ezeknek a városoknak az életminőségben és versenyképességben egyaránt okozhatott változásokat. A Járásszékhely Monitor 2020-as tanulmányában a 2012-es adatok a járási rendszer létrehozását megelőző éves viszonyokat, míg a 2018-as adatok a jelenlegi viszonyokat térképezik fel. A vizsgált dimenziók segítségével így ezen időszak alatt vizsgálható egy-egy járásszékhely társadalmi összetételének, gazdaság helyzetének, valamint infrastruktúrájának változásai is.
Az elemzés alapvetően Budapestet kivéve minden város adatait vizsgálja, azonban főképp azt a 151 járásszékhelyt helyezi fókuszba, amelyek nem megyei jogú városok. A tanulmány eredményeképp kapott sorrendet a kutatás során kirajzolódó értékek adták, melynek alapján öt csoport született: a legmagasabb életminőségű városok; a magas életminőségű városok; a jó életminőségű városok; a közepes életminőségű városok és a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. A vizsgált dimenziók egyebek mellett például a stabil demográfiai helyzet, az erős gazdaság, a szociális biztonság és az egyéni jómód.
Megyénk járásszékhelyei kifejezetten jó értékekkel bírnak és számos tekintetben hasonlítanak egymásra: a gazdasági szinten a legjobban teljesítő 26 város közül öt Komárom-Esztergom megyei, de a Szociális biztonság, az Egyéni jólét, valamint az Elérhető szolgáltatások dimenziókban egyaránt nagyon jó értékeket értek el vizsgált városaink.
Komárom, Esztergom és Tata a civil társadalom és a fiatalok képzettsége alapján is kiemelkednek a megyei átlagból: Komárom az Erős civil társadalom dimenzióban az országos rangsor 1. helyén áll. Ezeknek a városoknak a növekedési üteme is az országos átlag körüli, vagy azt meghaladó volt – Esztergom és Tata esetében a 2010-es évek eleje óta jelentős előrelépés tapasztalható, ezért a legmagasabb életminőségű városok közé sorolhatók. Komárom és Tata 58-as, míg Esztergom 57-es városi életminőségi indexével országosan az elsők között szerepel.
A tanulmány elkülönülve említi iparvárosainkat – így Oroszlányt és Tatabányát. Oroszlány a Szociális biztonság és az Erős gazdaság dimenzióban a 2012-es adatokhoz képes mára kiemelkedő javulást mutat. Mindkét város életminősége a magas kategóriába esik.
A megye többi járásszékhelyétől alapvetően különbözik a kis népességű, egyik csoportba sem besorolható Kisbér. Méretéhez képest különösen jó helyen áll az Egyéni jólét dimenzióban, összefüggésben a környéken elérhető munkahelyek bőségével, ezért a jó életminőségű besorolást kapta.
(kemma.hu)
A járási rendszer 2013-as bevezetése óta bővült a járásszékhelyek által ellátott térségközponti feladatok köre, ami ezeknek a városoknak az életminőségben és versenyképességben egyaránt okozhatott változásokat. A Járásszékhely Monitor 2020-as tanulmányában a 2012-es adatok a járási rendszer létrehozását megelőző éves viszonyokat, míg a 2018-as adatok a jelenlegi viszonyokat térképezik fel. A vizsgált dimenziók segítségével így ezen időszak alatt vizsgálható egy-egy járásszékhely társadalmi összetételének, gazdaság helyzetének, valamint infrastruktúrájának változásai is.
Az elemzés alapvetően Budapestet kivéve minden város adatait vizsgálja, azonban főképp azt a 151 járásszékhelyt helyezi fókuszba, amelyek nem megyei jogú városok. A tanulmány eredményeképp kapott sorrendet a kutatás során kirajzolódó értékek adták, melynek alapján öt csoport született: a legmagasabb életminőségű városok; a magas életminőségű városok; a jó életminőségű városok; a közepes életminőségű városok és a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. A vizsgált dimenziók egyebek mellett például a stabil demográfiai helyzet, az erős gazdaság, a szociális biztonság és az egyéni jómód.
Megyénk járásszékhelyei kifejezetten jó értékekkel bírnak és számos tekintetben hasonlítanak egymásra: a gazdasági szinten a legjobban teljesítő 26 város közül öt Komárom-Esztergom megyei, de a Szociális biztonság, az Egyéni jólét, valamint az Elérhető szolgáltatások dimenziókban egyaránt nagyon jó értékeket értek el vizsgált városaink.
Komárom, Esztergom és Tata a civil társadalom és a fiatalok képzettsége alapján is kiemelkednek a megyei átlagból: Komárom az Erős civil társadalom dimenzióban az országos rangsor 1. helyén áll. Ezeknek a városoknak a növekedési üteme is az országos átlag körüli, vagy azt meghaladó volt – Esztergom és Tata esetében a 2010-es évek eleje óta jelentős előrelépés tapasztalható, ezért a legmagasabb életminőségű városok közé sorolhatók. Komárom és Tata 58-as, míg Esztergom 57-es városi életminőségi indexével országosan az elsők között szerepel.
A tanulmány elkülönülve említi iparvárosainkat – így Oroszlányt és Tatabányát. Oroszlány a Szociális biztonság és az Erős gazdaság dimenzióban a 2012-es adatokhoz képes mára kiemelkedő javulást mutat. Mindkét város életminősége a magas kategóriába esik.
A megye többi járásszékhelyétől alapvetően különbözik a kis népességű, egyik csoportba sem besorolható Kisbér. Méretéhez képest különösen jó helyen áll az Egyéni jólét dimenzióban, összefüggésben a környéken elérhető munkahelyek bőségével, ezért a jó életminőségű besorolást kapta.
(kemma.hu)
