- Mielőtt kérdésére válaszolnék, le kell szögeznem, hogy hazánkban nincs még egy olyan település, mint Komárom, amely éves szinten a társadalombiztosítási finanszírozáson túl, mintegy 300 millió forint többlettámogatásban részesítené kórházát. Azt azonban látni kell, hogy egészségügyi rendszerünk komoly forrás problémákkal küzd. Tavaly év végén volt szerencsém ott lenni Tatabányán, ahol Dr. Szócska Miklós, Egészségügyért Felelős Államtitkár úr úgy fogalmazott: a második Orbán-kormány kivéreztetett egészségügyet örökölt, így a 2010-es esztendő a túlélésről szólt. Az alapvető cél csupán a munkahelyek megőrzése, és a rendszer működőképességének biztosítása lehetett. Ugyanakkor az idei évre világos fejlesztési irányokat jelölt ki a kabinet.

Legfontosabb feladatnak az orvos és szakdolgozói kivándorlás megállítását említette akkor az államtitkár úr, aki külön kiemelte, hogy az ellátási filozófiának változnia kell. Hangsúlyozta, hogy a kórházi adósságállomány növekedését, és az egészségügyi megvonásokat le kell állítani! Önkormányzatunk ezzel összhangban kezdte meg a vizsgálatokat. Az már most látható, hogy a megoldás az erőforrások koncentrációjában van. Ki kell alakítani egy hatékonyságot ösztönző finanszírozási rendszert. Ezen irányelvek alapján kijelenthetem, elkötelezettek vagyunk abban, hogy a Selye János Kórház továbbra is magas szakmai színvonalon működjék.

- Hol tart most az ellenőrzés?

- Azért, hogy lássuk, hogy ennek a bizonyos 300 milliós többlettámogatásnak mik az okai, önkormányzatunk teljes körű stratégiai átvilágítást rendelt el. A tevékenység mind a pénzügyi, mind pedig a gazdasági és a számviteli területekre is kiterjed. Egyelőre nem szeretnék sem jóslásokba, sem az ügy részleteibe bocsátkozni. Az átvilágítást végző szakemberek május második felére ígérik a vizsgálat eredményét, akkor kapunk átfogó képet arról, hogy jelenleg milyen gazdálkodási gyakorlat jellemzi a Selye János Kórházat. Egy biztos azonban, a konzekvenciák levonása után olyan intézkedéseket hozunk majd, ami a betegellátás minőségét nem befolyásolja, sőt javítja azt.

- Említette, hogy az egészségügyi finanszírozás terén országos, rendszerszintű problémával állunk szemben, hol van a bajok gyökere?

- Elavult a rendszer. Az egészségügy nyeli a közpénzeket, mindannyiunk pénzét. Ezt nemcsak a betegek sínylik meg, de az orvosok, a nővérek, a szakápolók, egyszóval valamennyi egészségügyi dolgozó is. Véleményem szerint többek között ez az oka a jelentős orvos kivándorlásnak. Ezzel a modellel ugyanis nem jut elegendő forrás sem a betegekre, sem pedig a munkakörülmények javítására. Ez nem tartható fenn. Az elmúlt években a kormányzat képtelen volt úgy beavatkozni, hogy a betegellátás biztonsága ne sérüljön, egyszersmind javuljon a minőség, ugyanakkor a finanszírozás racionálisabb, kiszámíthatóbb és kevésbé pazarló legyen. Az elmúlt hónapokban azonban számos szakmai egyeztetés történt. Profilátszervezés várható ugyan, de kormányzati célkitűzés, hogy valamennyi kórházunk magas szinten tudjon működni.

- Visszatérve Komáromra, milyen középtávú céljai vannak az önkormányzatnak az egészségügy területén.

- Általánosságban minden szinten javítani szeretnénk a jelenlegi rendszeren. Konkrétabban, céljaink között szerepel, egyes diagnosztikai eszközeink cseréje. Jelenlegi műszereink ugyanis évenkénti javításra szorulnak, karbantartásuk gazdaságtalan. Kórházunk modern nagy kapacitású laboratóriuma nem megfelelő kihasználtságú, ezért át kell tekintenünk, hogy milyen intézkedések, többletfeladatok mellett lehetne a gazdaságos működést biztosítani. Meg fogjuk szüntetni a párhuzamos ellátásokat, ez nemcsak kórházunkat terheli, de a betegeket is.

Fontos, hogy a jövőben adott típusú törés esetén ne készüljön egy betegről több helyen több röntgenfelvétel is. Megvizsgáljuk, hogy a reumatológiai jellegű gyógyászati ellátásokkal kapcsolatban, így például a fiziko- és fürdőterápiára, milyen további fejlesztéseket kellene elvégeznünk. Társadalmunk egyre idősödik. Sok a gyógyulni vágyó mozgásszervi betegségben szenvedő társunk. Elgondolkodtató, hogy a betegek ilyen remek minősített gyógyvízzel rendelkező településről, mint Komárom, miért mennek máshová kezelésre, vállalva a fél vagy épp az egy éves várakozást is. A komáromi gyógyulni vágyókat helyben kell ellátnunk.

Önkormányzatunk a jövőben mind inkább figyelemmel kíséri majd a hazai és az uniós egészségügyi illetve gyógyturizmusra irányuló pályázatokat. Reményeink szerint ezek bevonásával, illetve a meglévő intézményeink fejlesztésével, a jövőben egy hatékonyabban működő, a betegek érdekeit jobban kiszolgáló helyi egészségügyi ellátást tudunk majd felépíteni.