Április 26-án Észak és Dél Komárom képviselő-testületeinek közös ünnepi ülésével kezdetét vette a jubileumi 20. Komáromi Napok. A észak-komáromi Tiszti Pavilon dísztermében rendezett ülésen került sor az idei díszpolgári címek, valamint a pro urbe és a polgármesteri díjak átadására is.

Az ünnepi ülésen Észak Komárom polgármestere, Dr. Anton Marek köszöntő szavai után Dr. Molnár Attila polgármester szólt a megjelentekhez. A város első embere egy kis történelmi kitekintéssel kezdte. Elmondta, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrák csapatok ostromgyűrűbe zárták, és ’49. március 30-án megtámadták erődrendszerünket. A rohamot a hazai erők április 26-án sikerrel verték vissza, csapataink még az ostromgyűrűt is szétzúzták. E jeles győzelemre utal minden évben a Komáromi Napok időpontja is. Városainkban 1992. április 26-a óta rendezzük meg a programsorozatot.

A polgármester szerint a húsz esztendő visszatekintésre is kötelez, aminek tükrében is van mire büszkének lennünk. A programsorozat az elmúlt esztendőkben városunk és térségünk egyik legnagyobb, legszínvonalasabb és legsokszínűbb kulturális rendezvényévé, társadalmi eseményévé vált. „Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, a Komáromi Napok nagyrészt meghatározzák városunkhoz való viszonyunkat, kötődésünket. A Komáromi Napokkal értéket teremtettünk, rendezvénysorozatunk hagyománnyá érett. Olyan hagyománnyá, mely mindig képes az új ötletek, kezdeményezések befogadására. Olyan hagyománnyá, mely évről évre képes új tartalommal feltöltődni, és így mindenkor időszerű és aktuális tud maradni.” – fogalmazott a polgármester.

Dr. Molnár Attila kiemelte, a Komáromi Napok közös ügy, hiszen Észak és Dél Komárom ezernyi szállal kötődik egymáshoz, legyen szó történelemről, kultúráról, vagy épp rokoni, és baráti kapcsolatokról. „Épp ezért azt gondolom, hogy a Komáromi Napok egy közös célért való összefogásnak is szép példája. Tudjuk, mert tapasztaltuk, hogy a politika sajnos gyakran egymásnak feszíti országainkat, mégis mi, akik együtt élünk egy városban, de két hazában, a Duna két partján, képesek vagyunk felülemelkedni ezen, és tudunk közös értéket teremteni” – tette hozzá a polgármester.

A következőkben Komárom Város aljegyzője, Molnárné dr. Taár Izabella ismertette a díszpolgári kitüntető címre, valamint a pro urbe díjakra és a polgármesteri díjra vonatkozó határozatokat.

Komárom Város Díszpolgára kitüntető címet ez évben hazája és szülővárosa feltétlen szeretetéért, értékeink, történelmi hagyományaink dicsőítéséért, valamint politikai hitvallásáért Dr. Pákh Tibornak jogi doktornak adományozta a város. A Pro Urbe díjat Pados József főtisztelendő címzetes apát plébános úr, a Duna Népdalkör, a Koppánymonostori Sportegyesület, Miklós Józsefné pedagógus és Illés László a Komáromi Floorball csapat edzője vehette át. Polgármesteri Díjban Mészáros Károlyné, a polgármesteri hivatal szőnyi kirendeltségének vezetője, Székely Józsefné, a Molaj SE Természetjáró Szakosztályának vezetője, valamint Simon István a komáromi Polgári Védelmi Kirendeltség nyugalmazott vezetője részesült.

A továbbiakban Dr. Anton Marek Észak Komárom polgármestere adta át a város díjait. A Pro Urbe díjat Oláh Imre pedagógus, a komáromi gimnázium – ma Selye János Gimnázium – egykori, matematika-fizika szakos tanára, illetve az idén 150 éves Komáromi Művészeti Alapiskola kapta.

Csölle Rudolf, a Šulek Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, Ipóth Éva, a komáromi idősotthon eddigi igazgatónője, Kovács Magdaléna, az Ipari Középiskola magyar-történelem szakos pedagógusa, Nagy János szobrászművész, Pásztor László orvos, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának jelenlegi elnöke, Szentpétery Aranka, a Jókai Színház volt színművésznője, valamint Ivan Reitman filmrendező, producer, aki a Szellemirtók című vígjáték rendezőjeként vált világszerte ismertté polgármesteri díjban részesültek. Ugyancsak a polgármesteri díjat kapott a Duna Menti Múzeum is.

A dél-komáromi kitüntetettek rövid életútja

Komárom Város Díszpolgára

Dr. Pákh Tibor úr

Dr. Pákh Tibor 1924-ben született Komáromban. Jogi tanulmányait megszakítva katonaként szovjet fogságba esett, s csak 1948 őszén térhetett haza. 1949-ben jogi doktori oklevelet szerzett. Kuláklistára kerülvén műszaki fordító, majd később ügyvédjelölt lett. Kamarai tagságából 1955-ben törölték. 1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, 25-én a Kossuth téri sortűzben megsebesült. 1960-ban írásaiért a katonai bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte, ahol éhségsztrájkot folytatott újra tárgyalásáért. A börtönbeli megpróbáltatások eredményeként 1971-ben elmebeteggé nyilvánították, majd rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezték. Szabadulását követően fordítóként dolgozott, s rendszeres tagja az ellenzéki megmozdulásoknak. Élete során többször letartóztatták. 1992-ben New York állam Nassau megyei jogászkamarája tiszteletbeli taggá, Podkowa Lesna díszpolgári címmel tüntette ki.

Pro Urbe Komárom Díj

Pados József főtisztelendő címzetes apát plébános úr

Pados Atya immáron 19 éve szolgál Komáromban, a komáromiakért! Nehéz időkben, a kommunista ideológia által lelkileg és erkölcsileg is megtört közösséget örökölt, leromlott állagú egyházi épületekkel, mikor közvetlenül a rendszerváltás után Megyéspüspök Úr rábízta a komáromi híveket, és a Katolikus Egyház helyi ügyeit. Munkája nyomán: fűtés, meleg került a padokba; harangok költöztek a néma toronyba; megszépültek a szentély seccói; új orgona a kistemplomban; kiépült az altemplom; új, távolról is hívogató kereszt a templomtornyon; patinás kerítés a templomudvar körül; megújult a szentéj és az oltár; eredeti állapotukban a templomablakok, az egyházi ingatlanok rendezetlen ügyei, a Szent Imre Római Katolikus Iskola elindítása; később a katolikus óvoda megszervezése; majd a monostori Szűz Mária kápolna építése; és még sorolhatnánk. Mindemellett az Egyházmegyében 1999-ig főesperes-helyettes és megbízott kerületi esperes.

Duna Népdalkör

A Duna Népdalkör a szőnyi városrészen több éve aktívan és kiemelkedően együtt éneklő csoport Bedecs Ilona irányításával. 2008 óta a csoport nagy segítséget kap Nyikus Annától, mind a népdalkör programjainak szervezésében, mind a működés feltételeinek megteremtésében. Köszönjük az áldozatos munkáját. 2009-től kezdve a szőnyi Duna Népdalkör műsorait gyakorta színesíti az almásfüzitői Napraforgók Citerazenekar. A közös munka eredményeként a népdalkör több esetben léphetett színpadra citerazenekari kísérettel, sőt már a szőnyi asszonyok közül többen is kedvet kaptak a citerázáshoz. Az eltelt évek alatt népdalkör számos helyen megfordult, rendszeresen részt vett népzenei minősítőkön is.

Koppánymonostori Sportegyesület

Sporttörténelmet írt egyesület azzal, hogy újjáalakulása óta (1992) újra a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség által kiírt bajnokság magasabb osztályában játszhat. Az a tudatos munka, csapatépítés mely az előző években elindult, az elmúlt évadban beteljesedett. Statisztikai adatokban, 15 mérkőzésből, hét győzelemmel, öt döntetlennel és három verességgel hagyták el sportolóink 2010-ben a pályát. Az egyesület nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás nevelése, ezért mindent megtesznek azért, hogy a kis focistáik a lehető legjobb szakmai munkát kapják. Egyesületben kialakult közösségi szellem segíti a háttértevékenységeket, melyben mindenki megtalálja számára megfelelő önkéntes lehetőséget. Ennek elősegítését szolgálta a rendezett háttér és a szervezett szakmai munka, amit célul tűztek ki maguk elé. Hosszú távú terveik eléréséhez stabilitást biztosított az öltöző épületének tetőterében kiépített klubhelység, valamint konditerem, amely üde színfoltja a helyi közösségi- és sportéletnek. Szponzoraik segítségével megindult a pálya bevilágításának munkálata, az edzőpálya építése. Az egyesület számos koppánymonostori program szervezésében veszi ki a részét más helyi civil szervezetekkel együtt. Gyermeknap, „Mozdulj Ránk” sportnap, melynek célja az aktív életmód népszerűsítése, a „Monostori Napok”, vagy a Böllérverseny.

Miklós Józsefné asszony

Miklós Józsefné Komáromban született 1948-ban, a tanítóképző- és a tanárképző főiskola elvégzését követően 30 évig aktív tevékenységével a Jókai Mór Gimnázium pedagógusgárdáját erősítette. A tanítás mellett vezette az iskolai énekkart, illetve könyvtárat. Az énekkar vezetése alatt több ízben nyerte el az arany minősítést, illetve a Hungaroton-Hang-Játék többfordulós zenetörténeti vetélkedőn Arany Summa Cum Laude minősítést. Nyugdíjba vonulását követően sem távolodott el az intézménytől, a mai napig szervezi az intézmény Jókai napját. Alapító tagja a városi pedagógus karnak.
Iskolai könyvtárosként elsőként készítette el a könyvtári szabályzatot megyénkben, az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaként a mai napig vezeti az iskolai „Beszélni nehéz” szakkört. A magyar nyelv területén több országos lapnak rendszeres publikusa, több alkalommal is elnyerhette a Kazinczy-jutalom elismerést.

Illés László úr

Illés László 1967-ben született. Élete fő mozgatórugója a sport, UEFA „B” licences edző. 19976-ban labdarúgóként kezdte a pályafutását, majd 2000-től új sportágat, a Floorball-t választotta élete hivatásának. Az aktív sportolóból edzővé vált, 1991-től labdarúgás, majd a floorball területén 2002-től tevékenykedik aktívan. Irányítása alatt mindkét sportágban szép eredmények születtek, ezzel Komárom sport hírnevét öregbítve.

Polgármesteri Díj

Mészáros Károlyné asszony

Mészáros Károlyné szőnyi születésű. Közigazgatási tevékenységét 1971-ben a szőnyi Tanácsnál kezdte, majd 1972-ben a komáromi Járási Hivatal munkatársa lett, a komáromi Városi Tanácsnál, a polgármesteri Hivatal jogelődjénél 1984-től dolgozik. Pályafutása elején gyámügyi feladatokat látott el, majd titkársági csoportvezetőként működött. 1985-ben az Államigazgatási Főiskolán igazgatásszervező diplomát szerzett. Az önkormányzat megalakulása után a szőnyi kirendeltségre került, mint kirendeltség-vezető. Az ügyfelekkel mindenkor, és minden esetben nagy türelemmel és segítőkészséggel foglalkozott.

Székely Józsefné asszony

Székely Józsefné komáromi születésű, a sport szeretetével édesapja révén kötelezte el magát. Már az iskolai évei alatt iskolai sporttitkár, atléta, kosárlabdázó és kézilabdázó volt. A természet mindig vonzotta, szerette és ismeri a földrajzot, a meteorológiat, így 1991-ben történt belépett egyesületünkbe, azon belül aktívan szerepet vállalt a túraszakosztály életében és gazdasági ügyeink intézésében. 1998-ban vette át, az akkor 40 éves múltú Molaj SE Természetjáró Szakosztályának vezetését, amit a mai napig aktívan és fáradhatatlanul vezet. Fontos számára az ismeretszerzés, 1994-től a komáromi erődök népszerűsítésére nemzetközi túranapokat szervez. A szakosztályvezető Gyergyószentmiklóson 2006-ban megkapta a „Tiszteletbeli Székely” címet.

Simon István úr

Simon István a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi műszer komplexum üzemeltető szakán, légvédelmi rendszertechnikai ágazatán, légvédelmi tiszti képesítést szerzett 1974-ben. Ez év augusztus 20-től 1990. március 31-ig a Magyar Néphadseregnél teljesített hivatásos szolgálatot, innen 1990-ben áthelyezéssel került a BM Komárom-Esztergom Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság állományába, parancsnok-helyettesi beosztásba. Főelőadói, később ügyeletvezetői, majd 2000. január 1-től a két jogelőd szervezet összevonását követően a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Veszélyhelyzet Kezelési Osztályvezetői beosztását töltötte be. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki 1980-ban, majd az ezüst fokozatával 1986-ban. Több alkalommal kapott dicséretet és jutalmat a BM OKF Főigazgatójától és a Belügyminisztertől. Hivatásos szolgálati jogviszonya az igazgatóságon közös megegyezéssel szűnt 2005. januárjában. Szakmaszeretete és hivatástudata miatt, nyugdíj mellett 2005. április 1-től elfogadta az Igazgató úr felkérését a komáromi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetésére. Közalkalmazotti jogviszonya érdemei elismerése mellett, 2011. március 31-i hatállyal közös megegyezéssel szűnt meg.