Dr. Molnár Attila polgármester, országgyűlési képviselő nemrég a Monostori erőd világörökségi felvételének megsürgetése ügyében intézett kérdést a Tisztelt Házhoz.

„Komárom az erődök városa! Településünkön három egykori hadászati építmény is található. Észak-Komárom pedig további két erődnek, az Újvárnak és az Öregvárnak ad otthont. A városvezetés kezdetektől fogva a turizmus és város iránti érdeklődés felkeltésének lehetőségét látta a Duna két partján elterülő város, Észak és Dél Komárom közös építészeti örökségében.

2007-ben Komárom, valamint a szlovákiai Észak-Komárom erődrendszerét a két ország közösen terjesztette fel Világörökség címre az UNESCO-hoz, hiszen közös érdek a Közép-Európában egyedülálló, épségben megmaradt erődrendszer megőrzése. A világörökségi címet azonban mindez idáig nem nyerte el erődrendszerünk.

Engedjék meg, hogy egy kis kitekintéssel folytassam. Hazánk 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.

Komárom Város polgármestereként úgy érzem feladatom előmozdítani erődrendszerünk világörökségi címének megszerzésére irányuló törekvéseket, kötelességem felhívni a figyelmet épített kulturális örökségünkre.

A komáromi erődrendszer egyedülálló kincs. Kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott, befejezése előtt 2 ezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott a falakon. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt, azonban mire elkészült, a motorizált hadviselés és a légierő megjelenése elavulttá tette a hatalmas erődítményeket. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását 2000-től egy közhasznú társaság végzi. Az évek során számos felújítás is történt a komplexumban.

Az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a révkomáromi Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködik.

A fejlesztés fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadi kultúrájával.
Mindezt összegezve kérdezem tehát a tisztelt Miniszter Urat, van-e lehetőség, kormányzati szándék a komáromi erődrendszer világörökségi cím elnyerésének előmozdítására, lehetőség szerinti annak további katalizálására?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm.”

Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Parlamenti Államtitkára válaszában elmondta: „a komáromi erődrendszer egyedülálló példája a 16. és 19. századi erőd illetve hadi építészetnek. A Nemzeti Együttműködés Kormányának szemében kiemelt szimbólum, hiszen a legnagyobb és legerősebb védelmi rendszer volt az Osztrák – Magyar Monarchia idején.

A Kormány előterjesztésére az Országgyűlés 2011. június 14-én elfogadta a világörökségről szóló törvényt. E törvény a világörökségi helyszínek kezelése, továbbá fenntartható használatát elősegítő fejlesztésének növelése érdekében átlátható, tervezhető szabályozási környezetet hoz létre.

Az önálló, a világörökségi helyszínek speciális státuszára és különbözőségeire is figyelemmel lévő törvény jogszabályi szintre emeli az egyes világörökségi területek, valamint világörökségi várományos területetek kezelési terveit. Rendelkezik a világörökségi helyszínenként kijelölésre kerülő világörökségi gondnokságról.

Ami a képviselő úr kérdését illeti, a törvény úgy rendelkezik, hogy a miniszter a hatályba lépését követő egy éven belül felülvizsgálja a Központhoz bejelentett helyszínek, Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát, mely érinteni fogja a szóban forgó komáromi erődrendszert is.

A történelem viharos napjai által sok funkciót betöltő erődök ma leginkább a hadikultúra emlékeinek fellegvárai. Ezeknek az értékeknek az erődöket körülölelő turisztikai látványosságokkal való összekapcsolása megtartó ereje lehet nemcsak a környékén élők, de az egész nemzet számára is.

A kormányzat minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ezután a Világörökség Bizottság a felülvizsgált jegyzékben szereplő, kiemelkedő értékkel rendelkező magyarországi helyszíneket felvegye a Világörökség Jegyzékbe.”