2014. 02. 25.
A Szent Korona a mi hazánk
A Szent Korona megmaradásunk egyetlen lehetősége – fogalmazott Ludvig Rezső aranyműves mester, Korona-kutató előadásában a Jókai Mór Városi Könyvtárban. A programot az Endresz Csoport szervezte V. László király születésének és a Szent Korona Komáromban tartózkodásának évfordulója kapcsán.
Ludvig Rezső 30 éve foglalkozik a Szent Korona kutatásával.
– Bizony megdobogtatta a szívünket, amikor 1983-ban ott feküdt a Nemzeti Múzeum asztalán. Nem is nagyon mertünk hozzányúlni. Lovas Mária, a középkori osztály vezetője bíztatott bennünket – kezdte a beszélgetést Ludvig Rezső.
Elsőként meggyőződtek róla, hogy a Korona elég stabil a vizsgálatokhoz. Megnézték, hogy eredeti-e, hogy változtattak-e rajta és ha igen, akkor mit.
– Aranyműves szempontból az első nagy felfedezés az volt, hogy a hátsó oromdíszen lévő Dukász Mihály császárt ábrázoló kép eredetileg nem volt a Korona része. A foglalatába nem fér bele, le is lóg egy kicsit, továbbá nyolc darab gyöngyöt kiszedtek, hogy ez a zománckép odakerüljön. Megállapítottuk azt is, hogy kilenc csüngő van rajta, de eredetileg csak öt volt. A két belső csüngőt utólag fúrták bele. Tizenkét apostol helyett csak nyolcan szerepelnek a koronán, ők a meghívás sorrendjében: Péter, Pál, Jakab, János, Fülöp, András, Bertalan és Tamás. A keresztről már az első vizsgálatoknál megállapítottuk, hogy valami nem stimmel. Lefényképeztük, digitalizáltuk és felnagyítottuk a felvételt. Kiderült, hogy a kereszt alsó része egy tányérrész, ami fölfeküdt a felső pantokrátor képre. A tányér elbillent és IV. Károly koronázásakor egy kis félkarikával rögzítették, hogy ne mozogjon – magyarázta a Korona-kutató.
A Szent Korona másik érdekességei a kövek. Sokan talán úgy gondolják, hogy rengeteg drágakő díszíti, ez azonban nem így van.
– A középkorban nem voltak csiszolt csak polírozott kövek. Ha az abroncsot nézzük, azon nyolc polírozott követ találunk, kivéve a hátsó részen, a Dukász Mihály kép alatt, ami egy csiszolt kő, de eredetileg ez sem tartozott a Koronához. Helyén egy nagy ovális kő volt, aminek eltűnését II. Mátyás koronázásakor vették észre. Almadin gránátok, zafírok vannak a koronán és egy zöld kő, ami nem smaragd, hanem üveg – tette hozzá Ludvig Rezső.
Az aranyműves mester, Korona-kutató elmondta azt is, hogy ez a korona 700-800 körül már létezett, vagyis Istvánt ezzel koronázták meg.
