Hírek



2014. 04. 23.
Varázslat a Múzeumok éjszakáján

Ismét kitört a Vezúv – ezúttal Komáromban, mégpedig a Klapka György Múzeumban az idei Múzeumok éjszakáján. A programra érkező látogatók egy izgalmas és tartalmas tárlatvezetésen vehettek részt, ahol bepillantást nyerhettek Pompeii hétköznapjaiba és abba, hogy miről is mesélnek a brigetioi leletek.


Míg tavaly a Klapka György Múzeum és a Monostori Erőd Kht. közösen csatlakozott az országos sorozathoz, addig idén mindkét intézmény saját ötlettel állt elő. A múzeumban az ókori katasztrófákra, főként a Vezúv kitörésére helyezték a hangsúlyt, de keresték a választ arra a kérdésre is, hogy vajon volt-e földrengés Brigetióban? Az alagsorban prezentáció segítségével Pompeiibe jutottak a látogatók, hogy megismerkedjenek a város hétköznapjával és pusztulásával.

Kollégáimmal készítettünk egy újságot, a bulvárlapok mintájára, amiben a Vezúv kitörése mellett poénokat, recepteket és öltözködési tanácsokat is olvashattak. Az udvaron felállítottunk egy thermopoliumot, vagyis egy korabeli kocsmát, kifőzdét, ahol különféle szószokat, lepényt és limonádét lehetett vásárolni. Illetve itt mutattuk be egy makett segítségével a Vezúv kitörését – tudtuk meg a múzeum igazgatójától, Számadó Emesétől.

Szent Iván éjszakáján kitértek a korabeli orvoslásra és a tűzoltók munkájára, de a rommá lett falfestményeket is újraalkothatták a résztvevők a puzzle mintájára. Arra a kérdésre, hogy volt-e földrengés Brigetióban, nincsenek adatok, ám Savariában a 4. században megmozdult a föld, amit talán itt is érezni lehetett. Annyi bizonyos, hogy az a törésvonal, ami a 18. századi nagy komáromi földrengést okozta, már jóval korábban is munkálkodott.

A Múzeumok éjszakája sok látogatót vonzott, a felnőttek mellett több fiatalt is, Solymosi Bernadett és Kanizsa Orsolya is számos újdonságot tanult a program során. A cserkész lányok elmondták, ugyan az iskolában már hallottak a Vezúv kitöréséről, most azonban más nézőpontból kaphattak információt. Mindkettejüknek a mini makett tetszett a legjobban.

Június 21-e, Szent Iván éjszakája szerelemvarázsló, csodákkal és rejtélyekkel teli – ezt mutatta be igen szemléletesen a Monostori erőd a Múzeumok éjszakáján. A helyszíni adottságokat kihasználva a Dunai bástyánál a tűz és a víz ellentéte került a középpontba. A programra mintegy háromszázan voltak kíváncsiak.

Öt órakor nyitotta kapuit az erőd, ahol óránként indult tárlatvezetés a „Duna hajók, mesterségek” című kiállításra. Itt többek közt kiderült, hogy miért volt különleges hal a viza és miért hívják bőgőshajónak Az arany emberből ismert Szent Borbálát, de képet kaphattak a látogatók a magyar vonatkozású hadihajók sorsáról is.

A víz ellenpontjaként a tűz megszelídítése a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének tagjaira hárult, akik a program során tepertős pogácsát, kürtős kalácsot és kenyérlángost sütöttek, sőt a pékmesterség egyes fogásait is megtanították az arra kíváncsiaknak.

A Duna partján lehetett aranyat mosni Legát István segítségével, és ugyan senki nem gazdagodott meg, a régi mesterség csodái azonban kézzel fogható közelségbe kerültek. Különleges díszletként szolgáltak az erőd titkokkal teli falai a MonoStory Erődszínházi Társulat előadásához, akik szombaton kétszer is bemutatták Svejk című tragikomédiájukat.

Rengeteg türelem, jó reflex, kézügyesség és egyensúlyérzék kellett ahhoz, hogy a bátrabbak megbirkózzanak a zsonglőreszközökkel. Sokszor csodának hisszük az ördögbotot, a diabolót vagy a tányérpörgetést, pedig „csak” a fentebb leírtak szükségesek hozzá.

– A kettősség, az ellentmondásosság jelent meg a FortÉj programjában. A víz a Duna miatta adott volt, ennek ellenpontja a tűz, ami a szerelemmel együtt a Szent Iván éj alapmotívuma. Ezek adták a kiindulási alapot – mondta el Tóth-Lencse Andrea szervező.

Naplemente után keltek táncra a Tűzmadarak, majd a csodákkal és varázslatokkal teli program zárásaként fényfestésre kerül sor. A Dunai Bástya vászonná alakult át, hogy 9x15 méteres nagyságban tükrözze vissza a pályázatra beérkezett alkotásokat.