2014. 01. 10.
Igazságot Magyarországnak!

Névadójuk születésének 121. évfordulója alkalmából szervezett január 6-án repüléstörténeti előadást az Endresz Csoport a Jókai Mór Városi Könyvtárban. A híres óceánrepülő pilotára emlékeztek.

A hallgatóságnak Dr. B. Stenge Csaba a Tatabányai Városi Levéltár igazgatója beszélt az 1939 márciusában Szlovákia és Magyarország között kirobbant konfliktusról.

– A szlovák történetírásba ez az esemény a mala vojna – kis háború – néven vonult be, azonban ez téves megnevezés, hiszen nem előzte meg hadüzenet, nem szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, és időben, illetve térben sem volt olyan kiterjedt mint egy háború. Ez egy határkonfliktus volt a két ország között – mondta Dr. B. Stenge Csaba.

Az incidenst az váltotta ki, hogy a trianoni békediktátum után meghúzott vonalak nem követték sem az etnikai határokat, sem az egykori magyar vármegyerendszer vonalát. Magyarország az I. bécsi döntésnek köszönhetően visszakapta a Felvidék és Kárpátalja egy részét, de ez utóbbinál szerették volna egy 10-15 kilométeres sávon beljebb tolni a határt az Ung vonalán túlra. Ezért indultak meg a magyar csapatok 1939. március 23-án.

– A legintenzívebb összecsapásra március 24-én került sor, amikor a magyar légierő megtámadta a szlovák légvédelem iglói bázisát. A két ország közti határkonfliktusnak katonai és civil áldozatai egyaránt voltak. Mindkét részen körülbelül egy tucat katona esett el, a polgári lakosságot próbálták megóvni, amennyire lehetett. Már a harcok közben megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és Szlovákia között. Az összecsapás katonailag a magyar fél győzelmét hozta, a diplomáciai kapcsolatok azonban jelentősen megromlottak a két ország között – magyarázta az igazgató.

Az előadás után az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasmacska étterem parkolójában álló Óceánrepülés emlékkövét.

Endresz György
(Perjámos, 1893. január 6. – Róma, 1932. május 21.) pilóta, repülőoktató.

Életrajza

Az első világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilóta négy elismert légi győzelme volt. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban részt vett a Prónay Pál nevével fémjelzett nyugat-magyarországi nemzeti felkelésben.

Ezt követően az Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, később az Aero Szövetség oktatótisztje volt.

A „Justice for Hungary” repülése

A „Justice for Hungary” 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást. Az út további szakaszában a navigálás - a rossz időjárás miatt - még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

Endresz és Magyar a világon tizenötödikként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord10 000 dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok adományai szolgáltatták.

Római repülése és halála

1932-ben Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bitai Gyula rádiótávírász navigátorral. Rómába azokat a repülősöket hívták meg, akik már átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére. A leszállás előtt a gép szárnya megbillent, a nehéz gép lezuhant, és eltűnt a nézők szeme elől. Mire autókkal odaszáguldottak, már késő volt. A gép lángba borult és elégett, csak a váza maradt meg. A pilóták szörnyethaltak.

Emlékezete

Endresz Györgyről halála után Budapest belterületén teret és utcát neveztek el; az utca a XIX. kerületben ma is az ő nevét viseli, ám 1945 után a XII. kerületi tér Magyar Jakobinusok tere lett. Nevét Bicske határában emlékoszlop, és egy sportrepülő egyesület[3] őrzi.
2005. április 22-én a felcsúti általános iskola felvette az Endresz György nevet.
2006. július 15-én a fent említett emlékkő közelében új, méltó emlékmű [4] felavatására került sor,Egerben és Pécsett pedig utcát neveztek el róla.

Sportegyesülete

Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MsrE)