Hírek
Több mint 350 diák vonult együtt a Szabadság térre, ahol idén már harmadik alkalommal került sor a városi ballagásra. A fiatal, érettségire készülő tanulók életük nagy megmérettetése előtt közösen búcsúztak el Alma Materüktől és Komárom városától.
– Nemsokára elhagyjátok középiskolátokat. S ilyenkor egy felelősséget viselő tanár, igazgató, városvezető felteszi magában a kérdést, sikerült-e elvégeznünk a munkánkat? Hiszen újfajta gyarmatosítással küzd a Föld valamennyi népe. A globalizmus, a nemzetközi pénzalapok mindent egybeolvasztó, népeket, különbözést, egyéniséget felemésztő kohója az, mely veszélyként leselkedik mindannyiunkra. Ezzel együtt jár a silányság, a tucatáru, a sekélyes szórakozás, a valóságshow, a kiüresedett emberi kapcsolatok, a család szentségének semmibe vétele, az erkölcsi válság. Hamarosan a ti feladatotok lesz, hogy a mainál egy még rendezettebb, szerethetőbb, biztonságosabb, barátságosabb világot teremtsetek. Azt szeretném, ha mindannyian hősökké válnátok. Nem azt kívánom Tőletek, hogy Klapka Györgyök, Petőfi Sándorok, Dobó Istvánok, Szilágyi Erzsébetek legyetek. Én azt szeretném, ha egy demokratikus, független, szabad ország apró, hétköznapi hősei lennétek. Sok-sok becsületes, önálló, öntudatos, munkáját békében, kiegyensúlyozottan végző családanya, családapa – mondta az alpolgármester.
A végzős diákok búcsúzása előtt a László testvérek énekelték el Saját dal című szerzeményüket, majd Pirityi Viola, a Kultsár István Szakközépiskola diákja köszönt el a tanároktól, az iskolától, Komáromtól.
– Mi Komáromban tanuló diákok büszkék vagyunk arra, hogy e híres történelmi földet koptattuk, és megpróbáltunk felnőni a város hagyományaihoz. Mindig büszkék leszünk arra, hogy a hírös Komárom valamelyik oktatási intézménye befogadott és eltölthettünk itt 4 vagy 6 szép évet. Szinte szülővárosunknak tekintjük, noha sokan közülünk a megye különféle településéről származnak. A mi Alma Máterünk nem is az egyik vagy másik oktatási intézmény volt, hanem maga a város. Az a város, aminek kövei a római korról tanúskodnak, Klapka György lovának patkóját visszhangozzák, és büszkén fogjuk hirdetni azt, bármerre visz is az utunk, hogy mi komáromi diákok voltunk – hangzottak a búcsú szavai.