A magyar kultúra napját ünnepeljük január 22-én. Ez alkalomból azon komáromiak munkáját is méltatják, akik Komárom kulturális életének mozgatói, szereplői. Az ő elismerésükre hozta létre Komárom Város Önkormányzata a Komárom Város Kultúrájáért Díjat. Városunk Képviselő-testülete minden évben elismeri azoknak a munkáját, akik Komárom kulturális életének évek óta aktív résztvevői.

(A Komáromi Református Énekkar nevében Máté László vette át a díjat Dr. Molnár Attila polgármesteről. Fotó: Tóth Anikó)
 

Január 21-én szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett ünnepi eseményen a Komárom Város Kultúrájáért Díjat a Komáromi Református Énekkar és a Vox Bona Kórus vehette át városunk polgármesterétől Dr. Molnár Attilától, Vajda Bence alpolgármestertől, Zsédenyiné Horváth Krisztina önkormányzati képviselőtől és Dr. Baksa-Ströcker Renáta jegyzőtől. 

(A Vox Bona Kórus nevében Horváth Gergely karnagy vette át az elismerést városunk polgármesterétől. Fotó: Tóth Anikó) 

Az ünnepi díjátadó műsor kezdetén a Himnusz közös eléneklése után, Hajnal Dóra, a Komáromi Kulturális Kft. ügyvezetője köszöntötte a jelenlévőket majd következett a Komárom Város Kultúrájáért Díjak átadása. 

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések, ünnepségek alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felkutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket-emelte ki Hajnal Dóra. 

A magyar kultúra napját ünnepeljük azzal is, hogy azok munkáját méltatjuk, akik városunk kulturális életének mozgatói, szereplői, illetve szervezői. Akik mindent megtesznek azért, hogy a kultúra szinte minden ágával helyben megismerkedhessen a város lakossága. Az ő elismerésükre hozta létre Komárom Város Önkormányzata a Komárom Város Kultúrájáért Díjat. A díj olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki, illetve amely városunkban kiemelkedő tevékenységet folytatott vagy folyat a kultúra, a művészetek, a közművelődés, a közgyűjtemények és a magyar nyelv ápolása területén.

A díjazottak, a Komáromi Református Énekkar és a Vox Bona Kórus méltatása és a díjátadást követően, a Komárom Fiatal Tehetsége elismerés átadásával folytatódott az ünnepi esemény.

2019. óta fiatal komáromi tehetségeket is jutalmaz a Képviselő-testület azzal a szándékkal, hogy tisztelegjen szorgalmuk, tudásuk, elkötelezettségük előtt, a kultúra területén tett kimagasló tevékenységüket pedig példamutatásként szerepeltesse a fiatal korosztály előtt. Az erkölcsi elismerésre 14 és 25 év közötti fiatalok jelölhetőek, olyan kiválóságok, akik országos, illetve nemzetközi, vagy egyéb rangos, regionális versenyen kiváló eredményeket ért el a kultúra területén.

Az idei esztendőben egy Komárom Fiatal Tehetsége díj átadására került sor az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője, Hozák Adrienn jelölése jóvoltából: Vida Vendel, Komárom Város Egressy Fúvószenekarának tagjaszemélyében. 



(Vida Vendel, a Komárom Fiatal Tehetsége díjazott és Dr. Molnár Attila polgármester. Fotó: Tóth Anikó) 

Vida Vendel az oklevél mellett, a komáromi képzőművész, Nagy Judit által készített tűzzománc alkotást is átvehette.

Az ünnepi eseményen Díszoklevélben részesült a komáromi Horsa Banda: Horsa István prímás, Vörös Máté kontrás és Joó Bence nagybőgős. A Horsa Banda 2025-ben népzenei kategóriában Fonó-díjban részesült.  

( A Horsa Banda díszoklevelet vehetett át az ünnepi eseményen. Fotó: Tóth Anikó)

Az elismerés, a Fonó Budai Zeneház népzenei díja annyit tesz, hogy a közönség szavazatai alapján a Horsa Banda a legnépszerűbb a népzenei előadók közül, a díj, a közönség szeretetét és a népzenei szcénában betöltött népszerűségüket jelzi. 

A Komárom Város Kultúrájáért Díj ünnepi átadó eseményt a Komáromi Kulturális Kft. rendezte, az eseményen közreműködött: Korpás Réka, Lázók Richárd és Dominkó Liliána a Széchenyi István Egyetem Végzős hallgatói hegedűn és csellón és Gál László.

 

Komárom Város Kultúrájáért Díj
A díjazottak méltatásai

A Komáromi Református Énekkar 1995-ben alakult. A 30 évvel ezelőtti indulás egy akkor közel 70 éves örökség folytatásának is tekinthető, lévén, hogy a komáromi gyülekezetben 1927-ben működött egy férfikar, majd 1937-től egy vegyeskar.  A kóruséneklés így, - néhány évtizednyi szünet - után ismét életre kelt, Máté László lelkész kezdeményezésére, aki azóta is vezeti az énekkart. A kórus énekesei jobbára a református gyülekezet tagjaiból verbuválódtak, néhány kisegítővel együtt létszámuk jelenleg 25 fő. Mivel az énekkar elsődleges feladata a gyülekezet kiemelt alkalmain való éneklés, ezért repertoárján szinte kizárólag egyházi művek, énekfeldolgozások szerepelnek a reneszánsztól kezdve a 20. századi szerzőkig. A kórus szívesen tesz eleget meghívásoknak: legyen szó városi ünnepségről vagy közegyházi rendezvényről. Megalakulása óta részt vett minden egyházmegyei és egyházkerületi kórustalálkozón, illetve több alkalommal egyike volt a Dunántúli Egyházi Napok záró istentiszteletén szolgáló kórusoknak.

Az énekkar először 2015-ben kapott felkérést a „Református Énekek” c. hangversenyen való közreműködésre, így részese lehetett a koncerten éneklő háromszázfős Kárpát-medencei Kórusnak, két alkalommal a Művészetek Palotájában, egyszer pedig az Operaházban. Ezek mellett kiemelkedő szolgálatnak számított a kórus életében a komáromi templomból élőben közvetített rádiós és televíziós istentiszteleteken történt közreműködés.
A felnőtt énekkarral párhuzamosan, mintegy tíz évig működött a Hajnalcsillag nevű ifjúsági kórus, amelynek tagjai közül azóta néhányan bekapcsolódtak a felnőtt énekkar munkájába.
Az énekkar zenés áhítattal ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját, amelyre meghívta a város egyházi és világi kórusait.  Az ünnepi zenés alkalmat megtisztelte jelenlétével a Concordia Vegyeskar, a Vox Femina Női Kar, az evangélikus gyülekezetből indult Vox Bona, a római katholikus Vox Sacrae Cordis, valamint az észak-komáromi református gyülekezet Collegium Musicum nevű kórusa. Az alkalom végén közösen énekelt kánon címe szépen kifejezi a Komáromi Református Énekkar szolgálatának lényegét és célját: SOLI DEO GLORIA (Egyedül Istené a dicsőség).
 

A Vox Bona kórus 1995. november 17-én jött létre Ihász Beatrix lelkészasszony kezdeményezésére, és az alapítástól kezdve Ihász Mihály teológushallgató irányította. 2001-ben - Mihály Komáromból való távozása után - Miklós Józsefné zenepedagógus vállalta a vezetést, és haláláig gondozta az énekkar ügyét. A kórus vasárnapi istentiszteleteken énekelt, emellett nagyböjti és adventi áhítatokra is készült minden évben. A mai napig rendszeres résztvevője a városi gyertyagyújtásoknak, egyházmegyei és egyházkerületi kórustalálkozókon is örömmel vállal szolgálatot.A kis létszámú együttes férfihangjai sokszor törékeny hangzásúak, előfordult, hogy csak női kar formájában tudtak megszólalni. Ez a közösség azonban a hűség és elhivatottság védjegyét viseli magán. 2002-ben Komárom naumburgi testvérvárosában, 2004-ben pedig a Mátyás templomban énekelhettek.2010-ben Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas szlovákiai magyar színész, színigazgató, érdemes művész meghívta az általa vezetett észak-komáromi Teátrum Színházi társulat „Bánk bán” című előadásához az énekkart. A szereplést vállaló énekesek eljutottak Pozsonytól Kassáig, Nagykanizsától Orosházáig és később még több más darabban is vendégszerepelhettek.2011-ben megkapták a Weltler plakettet, majd 2013-ban Komárom Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta az énekkart. Műsorunkban a liturgikus daraboktól a gospel- és kórusművekig, széles skála szerepel. 2013-ban Balatonbogláron gospelfesztiválon szolgálhattak. Az énekkar tevékenysége szilárd hitre épül, ugyanakkor alapvető jellemzője az ökumenikus nyitottság. Mindig törekedtek arra, hogy a legszebb és legjobb értékeket emeljék ki Isten Igéjéből és tanításaiból.
2021-ben Miklós Józsefné Magdi néni halálát követően a karvezetés szolgálatát Horváth Gergely vállalta fel és a mai napig lelkesen folytatja. A kórus azóta - egyházi korálok feldolgozásaival -  a Győrben megrendezett Országos Evangélikus Kórustalálkozón is szerepelhetett. A Vox Bona nevet - Miklós Attila javaslatára – 2023-ban vették fel. Ezzel egyidőben úgy döntöttek, hogy a Komáromi Evangélikus Gyülekezettől elválva, független formában, önálló keresztyén kórusként, az ökumenikus elkötelezettség szellemében folytatják a szolgálatot. Az énekkar rendszeresen részt vesz egyházi és városi ünnepségeken, templomi, gyülekezeti alkalmakon, városi rendezvényeken, illetve magyarországi és felvidéki protestáns gyülekezetekben is egyaránt szolgálhattak. Örömmel fogadnak minden felkérést, amelyekből már hagyományok is kialakultak. Külön öröm számukra, hogy a dél-komáromi Református gyülekezettel a kezdetektől jó kapcsolatot tartanak fenn, és gyakran szolgálhatnak együtt.

Komárom Ifjú Tehetsége díj

Vida Vendel a Komáromi Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola kitűnő tanulójaként ért el kiváló eredményeket zeneművészeti ágban, trombita szakon.  Hangszeres tanulmányait 2014-ben kezdte Szilli Ákos tanár úr irányításával. Ez idő alatt mindvégig kiemelkedett lelkiismeretes munkájával, kitartó szorgalmával és tehetségével. Munkája mindig megbízható és magas színvonalú. A növendékhangversenyek lelkes fellépője. Szívesen vesz részt városunk ünnepi eseményein, rendezvényein is. Zeneiskolai évei alatt számtalan művészeti verseny aktív résztvevője volt, amelyeket komoly eredményekkel teljesített. (arany minősítések, nívódíjak és országos versenyen elért sikerek) Motivált egyéniség, az új ismeretek iránti kíváncsiság jellemző rá. Érdeklődése rendkívül széleskörű, de mára egyértelműen kiderült, hogy a művészetek, és azon belül a komolyzene áll hozzá a legközelebb. A zenei pályát választotta, a győri Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium jeles tanulójaként érettségizett, jelenleg már Budapesten tanul. Oszlopos tagja a Pro Urbe díjas Komárom Város Egressy Fúvószenekarának, kiemelkedő trombitajátékával folyamatosan segíti a zenekari munkát, szívesen vesz részt a közösség életében, zenekari utazásokon. 
A fent említett sikerek alapján javasolták Komárom Ifjú Tehetsége díjára. 

A Horsa Banda 2025-ben népzenei kategóriában Fonó-díjban részesült.  Az elismerés, a Fonó Budai Zeneház népzenei díja annyit tesz, hogy a közönség szavazatai alapján a banda a legnépszerűbb a népzenei előadók közül, a díj, a közönség szeretetét és a népzenei szcénában betöltött népszerűségüket jelzi. A hagyományos népzene hiteles megszólaltatói ők, akik ritkán kerülnek a reflektorfénybe. A díj, nem csupán a zenekar munkáját méltatja, hanem azt az elhivatott, évtizedek óta tartó törekvést is, amellyel vezetőjük, Horsa István a népzenei örökség továbbéltetésén fáradozik.Azon ág, amit ők autentikus módon képviselnek, már igen kis szelete a népzenének, vallotta István, a zenekar alapítója és az Ördöngős Népzenetanoda vezetője egy komáromi fellépésük alkalmával. A banda tagjai a magyar kuriózumot, a magyar népi kincstárat, népzenei anyanyelvünket közvetítik és adják tovább a fiatal generációknak. Horsa István közel negyven éve foglalkozik népzenével. Tizenegy évesen kezdett hegedülni, majd a hetvenes–nyolcvanas évek táncházmozgalmának szellemében Erdélyben tanult azoktól az öreg mesterektől, akiknél még élő hagyományként létezett a zenélés ősi formája. Tanári pályára során alapította meg az Ördöngös Népzene Tanodát, ahol most is tanulnak gyerekek a régi parasztzenészek mintájára, - a hallás utáni közös muzsikálás élményével - és a Horsa Bandát is népzenei műhelyéből, egykori tanítványaiból verbuválta. A bandának számos hazai és külföldi fellépésben lehetett része. A zenekar széki népzenét játszik – azt az erdélyi falut idézve, ahonnan a magyar táncházmozgalom is elindult. Hangzásuk hűen követi a régi technikákat: bélhúros bőgő, hagyományos vonókezelés, természetes tempók. Mindez ma szinte kuriózumnak számít, hiszen a legtöbb fiatal zenész már klasszikus hangolásban és modern hangszerekkel játszik. Ahogy a díjátadón is elhangzott méltatásukban:
"A Fonó népzenei díjat a Horsa Banda kaphatta: kiemelkedő hitelességgel és frissességgel megszólaló, a Kárpát-medence zenei örökségét magas színvonalon éltető művészetéért.” és mindezért mi is, a szűkebb közösségben is hálásak vagyunk.