Az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskolában még mindig a zongora a legnépszerűbb hangszer, ugyanakkor számos más zenei eszközön játszó diák ért el csodálatos sikereket a közelmúltban megszervezett online versenyeken. Az elért eredményekről Hozák Adrienn igazagatónőt és a díjazott diákokat kérdeztük.
A komáromi Kecskés László Társaság, névadója halálának 25. évfordulóján, hálaadó istentiszteleten emlékezik meg városunk neves helytörténészéről, múzeumalapítójáról.
A rövid időn belül lehulló óriási csapadékmennyiség az eddig ismert legnagyobb mértékű árhullámot indította el a Dunán 2013 júniusában. A folyó Dél-Komáromnál 845, Észak-Komáromnál 888 cm-en tetőzött 8-án. A eseményről Trifusz Pétert, az ÉDUVIZIG Tatai Szakaszmérnökség szakaszmérnök helyettesét kérdeztük.
A Klapka-induló eredetéről, a dalszerző Egressy Béniről és az induló máig élő hagyományáról Stubendek Lászlót, Nyitra megyei és észak - komáromi önkormányzati képviselőt, Pro Urbe díjas orgonistát, Komárom város díszpolgárát kérdeztük.
A Komáromi Horgász Egyesület ebben az évben is meghirdeti a Rüdiger-tavi a törpeharcsa fogó versenyt. A kiírás nyílt, egyéni, korosztályhoz és engedélyhez nem kötött.
A Szőnyi Lovas Sport Egyesület által meghirdetett komáromi mesterségeket bemutató programsorozat következő állomásához érkezik június 12-én, melyre 10-órától várják az érdeklődőket az egyesület székhelyén, Szőnyben, a Kossuth Lajos utca 81-83 házszám alatt.
A pedagógus minden gyermekben azt a magocskát látja, amit el kell vetni akkor is, ha a talaj minősége nem a legjobb, akkor is, ha rossz időt jósolnak, akkor is ha minden körülmény a vetés ellen szól. Mert hiszi, hogy a mag gyökeret ereszt, megnő és gyümölcsöt terem. A gyümölcs pedig mindannyiunk közös örömét szolgálja. Thoma Ágnes, a szőnyi Bozsik József Általános Iskola igazgatónője is ezt vallja, akivel pedagógusnapon beszélgettünk.
Mentéjüket díszitő ezüst láncaikat és gombjaikat leszedték, és beolvasztották, hogy felépülhessen az észak-komáromi református templom. Ingyen, és önként vállalva az utat, Bosznia-Hercegovinába mentek szekerekkel, hogy faanyagot hozzanak a templomépítéshez. Lovaik húzták a hajókat, egészen Ulmig a Dunán, folyással szemben, élénkítve városunkban a kereskedelmet. Ha kellett, kardot forgatva védték a hazát. Ők voltak a komáromi szekeresgazdák. Farkas Gáspár, egykori felmenőiről mesél, akik szintén szekeresgazdaként szolgálták Istent, nemzetüket, hazájukat.
